Máriakálnok község

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Győr-Moson-Sopron megye
Kistérség: Mosonmagyaróvári kistérség
Lakosság: 1483 fő
Terület: 15.48 km²
Népsűrűség: 95,8 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 96

Fekvése

Története

Máriakálnok légifotója

1264-ben fordul elő először neve egy okiratban. Kaalalakban, aki a terület birtokosaként szerepel. 1313-ban szőlővel beültetett földterület Kaal, de egy 1357-es okirat már a Kalnuk névformát használja. Ez valószínűleg a szlovák eredetű régi "kálista" szóból származik, amely eredetileg pocsolyát, sáros helyet jelentett. 1357-ben köznemesi családok birtoka a község. 1381-ben és 1451-ben már Gahling néven említik azokiratok a települést. Nem tudjuk pontosan, hogymikor lett német többségű a falu. Egyes vélemények szerint ezt a nevet a származási helyükről hozták az itt letelepedő németek.

1609-es adólista alapján 10 portája van Gahlingnak 1647-es adat szerint az itt lakó magyarok mind kálvinisták, a németek lutheránusok, a horvátok katolikusok. 1695-ben 4 német kivételével mind katolikusok. A magyar és német lakosság összlétszáma: 290 fő.

1701-gyel indul a kereszteltek anyakönyve, az esketet-teké 1706-tal, a halottak anyakönyve 1716-tal. 1713-ban külön lelkésze van a falunak, de nem tud magyarul. A hívők száma ekkor 550 fő, ebből 12 fő protestáns a többi katolikus. 1718-ban épült a plébánia. Ebben az időben közelháromszázan lakják a települést.

1805-ös adatok szerint a hívők száma 604. Az árvízveszélye miatt a kápolna körül emeltetett töltéstkiépítik a falu felé is. Az egész vidékről kellett alakóknak földmunkát teljesíteni. 1829-es télen mindent vastag hóréteg borított. A nagyhidegben ez össszefagyott. Tavasszal Ausztriában már olvadt, itt még mindent jég és hó takart és a rengeteg víz rázúdult a befagyott Dunára. Március 3-án a töltések fölé került a víz, 4-én reggel l5 órakor a víz már a plébánia templomig jutott.9 órára az egész falut elborította. 12 órakor csónakokon menekültek a lakosok a plébánia felé.A szorongatottak a vendéglőben, az uradalmi vadászházban és a plébánián kerestek menedéket.A plébános minden írást a padlásra menekített.Március 5-én délután a víz lassan apadni kezdett. Csak 7 ház maradt sértetlen, a többi mind összeomlott vagy összeomlással fenyegetett. Szerencsére egy kálnoki sem vesztette életét a jegesárban. 1831-ben Oroszország és Lengyelország felől jött a kolerajárvány. Júliustól októberig Győr és Moson megyében egyaránt sokan meghaltak a járványban. Kálnokon enyhébb lefolyású volt: 22 em-ber kapta meg a betegséget és 9-en haltak meg.A járvány miatt tilos volt Óvár felé a közlekedés! 1848-as szabadságharc alatt október 5-én és 6-ána község lakossága Jellasich horvát bán hadának kenyeret küldött, ellenértékként megkapták az 1205 darab kenyér árát. Október 9-én,20-án 24-én és dec. hónapban majd 1849.májusában a magyar csapatok táborába húst,kenyeret fát küldtek (részben fizetve, részbenajándékként). A táborok székhelyei: Parndorf,Ungarisch Altenburg, Wieselbug és Kálnok.(1848. dec. 21-tol 26-ig állomásozott itt amagyar katonaság.)

Nevezetességei

Sarlós Boldogasszony kegykápolna

A kicsi, de ismertebb kápolnát a Mária-kultusz jegyében emelték, több csodát is kapcsolnak hozzá. A középtornyos egyhajós épület 1874-ben készült kora középkori román építészet stílusjegyeinek felhasználásával Az egyik legenda szerint: 1529-ben a török elől visszavonuló keresztény seregek itt megpihentek, és a forrás csodatevő ereje folytán a katonák sebei behegedtek, a betegek meggyógyultak. Majd újabb csoda történt: egy kálnoki halász hársfából faragott Mária-szobrot talált a forrás vízében. A halász a forrást és a szobrot védendő kis építményt emelt. Ezt a fia kápolnává bővítette, mint remete lakott mellette. A kis kápolna helyére Viczay János, a falu földesura, 1643-ben hálából nagyobbat emeltetett. Történt ugyanis, hogy vadászat közben messze betévedt az ingoványba, és csodának köszönhetően menekült meg. Az ártérben fekvő kis építményt az áradás többször elöntötte, de mégsem a víz, hanem 1873-ban tűz pusztította el. A mennyezet leszakadt, az oltárkép elégett, de a Mária-szobor - újabb csodás elem - csak megpörkölődött. Közben a kis kápolna neves búcsújáróhellyé vált. Évente több tízezren zarándokoltak el gyógyulást keresve. Ezt tudva az már nem is csoda, hogy a következő évben új kápolna védte a tűztől megmenekült Mária-szobrot.

Jellegzetes román elem a bélletes kapu, amit pillérek tesznek hangsúlyossá. A pilléreken szobrok állnak, a kapu felett erkélyes lezárás. A homlokzaton jellegzetes neoromán vakolatdíszítés fut végig. Az egyszintes torony homlokzatát a romanikára jellemző íves ablakok törik át. A belső is a historizmust idézi. A szentély boltozatának kék egén csillagok ragyognak. Középen szép szabadon álló oltár látható.

A máriakálnoki templom szentélyének dísze a - hagyomány szerinti halász által talált - víztől-tűztől megmenekült Mária szobor. A szobrot a tűzvész után átfestették és a kisded koronát, Mária koronát, ezüst jogart és arannyal áttört brokátköpenyt kapott.

Forrás:[1], képek:[2]

láprét /lásd Szigetköz flóra/

Következő községek

További községek